Ötórai tea

Tudtad, hogy a szamurájok egyik kedvelt szórakozása egy játékos versengés volt, amely során meg kellett állapítaniuk, honnan származnak a nekik pompás készletekben felszolgált teafajták?

Tudtad, hogy a japánok a mai napig azt mondják, ha valakit etikus magatartása, szépérzéke miatt tisztelnek, hogy olyan ember, "akiben tea van"?

Tudtad, hogy Angliában egyesek úgy tartották, a férfiak elvesztik fizikai és jellembeli tartásukat, a hölgyek bájukat, ha teát isznak, sőt az emberek meg is őrülhetnek - egészen addig, ameddig Anna királynő el nem kezdett sör helyett teát fogyasztani reggelire.

Tudtad, hogy a borravalót is a teának köszönhetjük: az angol teakertekben távol esett a konyha, és ha a vendég forrón szerette volna fogyasztani az italt, az asztalon lévő kis dobozkába dobott érmével siettette a pincért.

Hogy milyen magasra nő a tea cserje, hány éve iszik az emberiség teát, vagy, hogy mennyire népszerű ital? Ebben a cikkben 10 olyan ténnyel találkozhatsz melyekről valószínűleg sejtésed sem volt, viszont rendkívül érdekesek. Ha Te is kíváncsi vagy klikk a teljes cikk gombra.

A teát eleinte gyógynövényként kezelték: fejfájás, levertség ellen használták. Élvezeti cikké csak később vált. A tea nem csak ízében kellemes ital, hanem élettani hatásai is pozitívak. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Fontos megemlíteni a teában található polifenolt, amely segíthet a szív- és érrendszeri, valamint a tumoros betegségek megelőzésében, kezelésében. A tea koffeint, tanninokat (azaz cserzőanyagokat) tartalmaz, illóolajok gazdagítják. Míg a központi idegrendszerre izgatóan, addig a gyomorra nyugtatóan hat.

Fontos, hogy:
- vértisztító hatású
- javítja az emlékezetet, koncentrálóképességet
- kellemes közérzetet biztosít
- valamint méregtelenítő hatása
A zöld teában található fluor segít a fogszuvasodás ellen, a tanninoknak pedig nyugtató hatása van. A teában lévő csersavak gátolják a káros koleszterin és a zsírsavak felszívódását, ezáltal csökken a szív- és érrendszeri betegségek rizikója, azonban jótékony hatását tartós fogyasztás esetén fejti ki. Kutatócsoportok felfedezésének köszönhetően ma már közismert, hogy a zöld teában található egy speciális anyag (Epigallo-Catechin-3-O-gallat) amely a rákos sejtfajulást gátolja.

Az angol módszer a "csészénként egy kanál és egy a kannának" elvét vallja. A teafüvet először a forrásban lévő víz fölött enyhén átgőzölik, majd leforrázzák. Körülbelül 5 percig hagyják állni, majd szűrőn keresztül csészébe öntik. Ízesítéshez tejet használnak.

Az orosz teához hozzátartozik a szamovár. A teaesszenciát egy kis kannában a szamovár tetején tárolják. Ha valaki teát akar inni, az esszenciából tölt egy keveset a csészéjébe, amit a szamovárban lévő forró vízzel higít. Kínában a teáskannát félig megtöltik zöld tealevelekkel, majd egymásután négyszer leforrázzák. A legjobb tea a második forrázás eredménye.
Japánban a teaceremónia önálló tudomány, amelyre iskolák épülnek. A tea elkészítéséhez levelek helyett annak porrá őrölt változatát használnak, melyet egy külön erre a célra tartott tálban forró vízzel, bambuszseprűvel habosra vernek, majd szűrés nélkül csészébe öntik. Minden ízesítés nélkül fogyasztják.

Indiában a teát egyharmad rész tej kétharmad rész víz és nádcukor keverékével leforrázzák. Öt percig állni hagyják, kendőn átszűrve kerül csészébe.
Kipróbálhatjuk tibeti módra sóval és ghi-vajjal elkészítve.

Bár a franciák külön teaszalonokat nyitottak, az angoloknál már 1657-ben felbukkant a tea egy bizonyos Thomas Garraway kávéházában. A tea jelentős kulturális hatásai közé tartozott, hogy az 1706-ban megnyílt londoni teaházba már hölgyeket is vendégül láttak, pedig a szebbik nem képviselői a legendás "coffee house"-okból ki voltak tiltva. 1700 és 1800 között – jelentős részben a teára kivetett adók 1783-as eltörlése miatt – az ország teafogyasztása tizenötszörösére nőtt. A XVIII. században megnyitottak a "tea gardenek" vagyis a teakertek, melyek egészen más megközelítésbe helyezték a teázást: a teakerteket a helyiek családosan látogatták, és itt debütált az angol konyha másik védjeggyé vált találmánya, a sandwich is.

A XIX. században vált általánossá a délutáni uzsonnával egybekötött teázás intézménye, mely először négy óra tájban volt, a XX. század elejére azonban öt órára tolódott. Az ötlet állítólag egy bizonyos Bedford hercegnőtől származik, aki 1840-ben vezette be: az afternoon tea a munkahelyeken, otthonokban is szünetet, fontos rítust jelentett. A királyi udvarban máig lezajlik a hagyományos ötórai tea, ahogy számtalan angol családban is.