Trendo - étterem és kávézó Debrecen legkedveltebb találkozóhelye  - http://www.trendo.hu
Milyen ételhez, milyen bort igyunk?
http://www.trendo.hu/articles/9/1/Milyen-etelhez-milyen-bort-igyunk/Oldal1.html
Forrás: Web Mester
Megjelent:  03/11/2008
 

trendoAz általában könnyű, hideg előételekhez könnyű „hideg” fehérborok illenek legjobban. Ilyenek főleg a szép rizlingek, chardonnayk, sauvignon blancok. Akad persze olyan étel is, mondjuk egy magyaros vegyes ízest, amihez szintén kellően hűtve (10-12 fokon), valamilyen rozét ajánlhatunk. Ugyanezt választhatjuk krémleveshez. Ezt leszámítva a levesekhez nem illesztünk bort. A meleg előételekhez már inkább kicsit teltebb fehérborok illenek, mondjuk egy olaszrizling, sauvignon blanc, de már a hortobágyi palacsintához megint csak adhatunk rozét. Ez egyébként is majdnem univerzális bornak mondható a gasztronómiában, ha nagyon nem tud a vendégváró háziasszony mit választani, akkor kivéve a nehezebb marhahús és vadételekhez, választhatja a rozét, így tévedhet a legkevesebbet.


borHalakhoz ideális bornak számít a zöld veltelíni, esetleg egy finom chardonnay. Ha ezeket a borokat valamilyen főzelékhez ajánljuk, akkor sem hibáz a bort kóstoltató, az ételhez bort ajánló étteremtulajdonos. Bár ez a sokak által kedvelt ételféleség manapság még nem tartozik a vendéglősök kedvencei közé.
A főételek kísérői az étel jellegétől függően világosabb húsok esetében érettebb fehér borok, például egy néhány éves furmintok, hárslevelűek, testesebb olaszrizlingek vagy szürkebarátok lehetnek. Vörös húsokhoz, különösen mártásul, aszalt gyümölccsel tálaltakhoz még inkább vadhúsokhoz, pörköltekhez, testes és érett vörösboroknak kell az éttermi borlapokra kerülniük. Ezek mindenképpen legalább háromévesek legyenek, és lehetőleg a nagyobb testet adó fajtákat válasszanak a vendéglátók. Ilyen borok a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a merlot, esetleg egy jó évjáratú kékfrankos, vagy a barrikolt borok, vagy ezek házasítása, például egy jó szekszárdi vagy egri bikavér. A lényeg nem az, hogy sok borunk legyen, hanem, hogy minden típusból tudjunk legalább egyet ajánlani. Rántott halaknál, amik forró zsírban vagy olajban sülnek ki, a tüzes és határozott savú fehér borok mellett, a karakteres csersav dús vörös borok is jól érvényesülnek a rántott hal íz hatásával. Roston és a nyárson sült halak szárazon, zsír nélkül és kevés ízesítéssel készülnek el, így jó választás a testesebb és harmonikus savú fehérbor. A szárnyasokhoz és különféle húsokhoz szintén (bárány, borjú, birka, marha, sertés) az elkészítési módok és az ízesítések alapján választhatjuk ki a bort. A magyar konyha a hosszúlevű és a rövidlevű bográcsban készült ételekre épült a korábbi évszázadokban. A hosszúlevű ételek a leveses ételek, a rövidlevűek pedig, a pörköltek, a paprikások, a tokányok testes, tüzes, határozott savú borokat kívántak. A magyar ember még a pörköltes ételeket is viszonylag bő, sűrű és ízes lével szereti fogyasztani.
A pörköltes ételeken kívül a húsok leggyakoribb elkészítési formája a sütés. A sütőben sült fehér húshoz a harmonikus savú fehér és vörösbor, sertés és marha, - illetve a vadhúsokhoz viszont a telt, csersavban gazdag, tüzes vörösborokat lehet ajánlani. A rántott húsok szintén a testes és csersav dús vörösborokat igénylik. A roston és nyárson sült húsok, a főtt húsok, a füstölt húsok, a felvágottak, hurkák, kolbászok, szalámik, szintén vörösbort igényelnek, amely lehet testesebb és kevésbé testes, csersavasabb és kevésbé csersavas.
A liba és kacsamáj ma már a közfelfogás szerint szinte hungarikumnak számító különleges csemegék, amelyek fenséges ízükkel és árukkal igazi királyi étkeknek számítanak. Ennek megfelelően királyi minőségű borokat is kívánnak. A hidegen vagy melegen tálalt liba és kacsamájnál csak a borok királyát, a tokaji aszút kínáltathatjuk, vagy a siklósi édes traminit. A liba és kacsamáj rafináltan édes és elegánsan kesernyés ízei, szinte mennyei életre kelnek a tokaji aszú csodálatos íz világával, zamatvilágával.