Megpróbáltunk hozzáértők segítségével rendet tenni a fejünkben a sok új rövidítés között, és nem csak a jelentésüket kerestük, hanem azt is, mire fontos figyelni a hozzánk hasonló átlagos felhasználónak.
Kezdjük azzal, ami a leginkább szem előtt van: a tévével. Pontosabban a képmegjelenítő eszközzel, ami lehet vászon és projektor is természetesen. LCD, projektor, vagy plazma legyen? A különbségek fogyasztásban, fényerőben, színhűségben egyaránt tettenérhetők. Mást érdemes választania annak, akinek van külön (tökéletesen sötét) filmnéző szobája, és mást annak, aki inkább háttértévézéshez szeretne felszerelést.
A legelterjedtebb az LCD, ennek kedvező a fogyasztása, elég jó a fényereje, viszont a feketéket például nem adja olyan tökéletesen vissza, mint a plazma.
Örvendetes, hogy egyre fontosabb szempont a fogyasztás, sok gyártó új termékei működés közben keveset, készenléti üzemmódban alig fogyasztanak valamit. Ilyen például az általunk is megcsodált új Sharp Aquos LC-DH77, amelynek tervezésekor az alacsony fogyasztás volt a legfontosabb szempont (miközben a megjelenítés paraméterei is jók).
Nagyon fontos továbbá a helyes méret kiválasztása is, ahogy a térhez (a kanapé távolságához) képest túl nagy tévé képét nem kényelmes áttekinteni, úgy a kicsiken elvesznek azok a részletek, amelyek miatt az új technikára költünk.
Lassan már nincs olyan lapostévé a piacon, ami ne tudna HD ready, vagy full HD felbontást. Az utóbbi a jobb, hiszen nagyobb felbontást nyújt, így részletgazdagok lesznek a képek. A mozgóképek folyamatossága miatt fontos szempont továbbá az is, hogy hány hertzes a készülékünk, a kontrasztarány pedig a színek élénkségét jelzi.

A tévézés esetén a terjedőben lévő digitális adás miatt is új rövidítéseket kell megtanulnunk. A digitális adáshoz más dekódoló kell akkor, ha földi sugárzást vesszük, más, ha kábelen és más, ha műholdon keresztül érkezik a jel.
Elméletileg az összes dekódoló bekerülhet magába a tévékészülékbe, de ennek abban a pillanatban nincs értelme, ahogy a beérkező jelet úgy kódolják, hogy csak adott szolgáltató beltéri egységével foghassuk.
Így leginkább azt várhatjuk el tévénktől, hogy a földi digitális sugárzás jeleit képes legyen set-top-box nélkül venni. Ma már minden gyártót köteleztek arra, hogy jól láthatóan feltüntesse tévéje dobozán, hogy Magyarországon alkalmazott mpg4 formátumot képes-e megjeleníteni, ez ügyben tehát nincs szükség különösebb hozzáértésre.
Ráadásul lassan kikopnak az üzletekből azok a készülékek, melyek erre nem képesek, ilyen nincs már például az új LG tévék között, mondták el a cég munkatársai. A TV készülékekbe DVB-T, azaz a földfelszíni digitális műsorsugárzás vételére képes digitális műsorvevőt szokás beépíteni, de a kábeles (DVB-C) és/vagy műholdas (DVB-S) vevő is beépíthető.
A tévé mögé is érdemes bekukkantani vásárlás előtt, nem árt, ha sokféle csatlakozással rendelkezik a készülék. Egyre többre kerül USB-csatlakozó, ezen keresztül például a családi nyaralás képei közvetlenül a fényképezőgépről vagy a pendrive-ról megjeleníthetők. A legújabb tévék egy részébe wifi vevő is kerül, hogy internetes (esetleg a számítógép merevlemezén lévő) tartalmak is közvetlenül a tévére kerülhessenek.
Az új csatlakozások közül a legfontosabb, hogy legyen HDMI a tévén (és a lejátszón, erősítőn egyaránt). A "modern idők SCART-ja" - mondja el a csatlakozásról a szakember -, a HDMI-kábel a digitális nagyfelbontású audio- és videojelet képes továbbítani. Gyors, digitális és mentesít a kábelrengetegtől, mert elég csak ennek kilógnia a falra akasztott tévéből.

Forrás: deluxe.hu