Kylie Minogue legyőzte a mellrákot,
X című albumát világszerte sokan hallgatják, koncertjeivel mindenhol nagy
sikert arat, és még egy kitüntetést is átvehetett Károly hercegtől. Ám az
énekesnő mégsem érzi teljesnek az életét: szakított a kedvesével, és
negyvenévesen továbbra is csak vágyakozik a család után.
- Három évvel ezelőtt derült ki,
hogy rosszindulatú daganat van a melledben. Hogyan emlékszel vissza azokra az
időkre?
- Először nem hittem el, hogy velem
is megtörténhet. Félbe kellett szakítanom az akkori turnémat, ami miatt még
inkább elkeseredtem. Pedig dobolni is megtanultam, hogy még jobban elbűvöljem a
közönséget. Szerencsére időben vették észre az orvosok a daganatot, amit egy
műtéttel gyorsan eltávolítottak. Majd kemoterápiás kezelést kaptam.
- Hogyan viselted a kemoterápiát?
- Mit is mondjak? Életem legnehezebb
időszaka volt. A korábbi kisebb-nagyobb betegségeim, nyavalyáim eltörpültek a
mellrák mellett. Akkoriban aztán tényleg betegnek néztem ki. Kihullott a hajam,
a szemöldököm, a szempillám, lefogytam, beesett az arcom, karikás volt a
szemem. Olivieren és a családomon kívül a rajongóim tartották bennem a lelket,
akiktől mindig kaptam kedves üzeneteket. És miután kiderült, majd a média is
világgá kürtölte, hogy mellrákom van, jóval több nő kezdett el szűrésre járni.
Valamint állítólag többen is az én kedvemért kezdtek el pénzt adományozni a rák
ellen küzdő szervezeteknek. Látod, minden rosszban van valami jó is.
- Túl a nehézségeken, másként élsz,
mint előtte?
- Igen. Például nem dolgozom
éjszaka. Korábban képes voltam hajnalig is fent maradni, ha belelendültem a
munkába. Most inkább elvégzem napközben a dolgaimat, kilenctől ötig, mint egy
„rendes” munkavállaló, hogy éjjel nyugodtan pihenhessek. Ma már nem feszítem
túl a húrt, jobban vigyázok magamra. Emellett megpróbálok mindig új feladatokat
találni magamnak. Az új célok elérésével igyekszem leküzdeni a problémáimat.
Mindig akad valami ugyanis, amiért aggódhatok, ami elszomorít. Pár hónappal
ezelőtt például elvesztettem egy barátomat, akivel a rák révén ismerkedtem meg.
Ő is ebben a betegségben szenvedett, de neki sajnos nem sikerült megbirkóznia
vele.
- A lelked mellett a testedre is
jobban vigyázol?
- Igen. A napfénytől óvom magam, nem
napozom, és szoláriumba sem járok.Megválogatom, hogy mit eszek, rendszeresen sportolok.
Szeretném, ha a közönségem nem egy beteg, legyengült nőt látna énekelni. Ezért
arra is odafigyelek, hogy mit viselek a fellépéseimen. A színpadra
méltóságteljesen szeretek fölmenni, nem nézhetek ki úgy, mint egy tinédzser.
Megfogadtam a napokban, hogy nem veszek fel többé testhez simuló rövidnadrágot.
A hétköznapokon pedig továbbra is a kényelmes, kissé szexi ruhákat kedvelem.
Nemrégen Londonban jártam, ahol beugrottam a kedvenc üzleteimbe. Internetről
nem szeretek rendelni, mert már az az érzés is energiával tölt fel, ha belépek
egy áruházba.
- Igaz, hogy több száz pár cipőd van
otthon, mégis hetente újabbakat vásárolsz?
- Ez is egy olyan hír, amit felfújt
a sajtó. Igaz, hogy rengeteg lábbelim van, de azért nem szoktam minden héten
másikat venni. És ha már a pletykáknál tartunk, az sem igaz, hogy hajdanán
kiüríttettem a kórházat, ahol kezeltek, hogy rózsaszín szobát rendeltem
magamnak, és hogy egymást váltogatják a férfiak az életemben. Továbbá az is
badarság, hogy mindenféle gyógymódnak vetem alá magam, csak hogy végre gyerekem
lehessen.
Forrás: nana.hu
