Kammerer Zoltán, olimpiai-, világ-
és Európa-bajnok kajakozó
Zoli az idén azért is várja nagy izgalommal az olimpiát, mert negyedik
ötkarikás játékán őt érte a megtiszteltetés, hogy a megnyitó ünnepségen a nemzeti
zászlót viheti. Több százmillió ember előtt ő vezeti be a magyar küldöttséget a
többi csapat mellé. A babonával pedig – miszerint hatvan éve nem tudott nyerni
az a sportoló, aki a zászlóvivő volt – nem akar foglalkozni. Kajakos párjával,
Kucsera Gáborral azon lesznek, hogy a versenyek után nekik csendüljön fel a
Himnusz. – Gáborral még azelőtt jó barátok lettünk, mielőtt három éve tavasszal
egy hajóba ültünk. Az eddigi társaim közül vele vagyok a legjobb viszonyban, a
magánéletben is remekül megértjük egymást – vallja be Zoli. A kiváló kajakos
bevallja, doppingol. Persze nem a tiltott módon, hanem érzelmileg. Amikor
túlterheltnek, fásultnak érzi magát, elmegy gokartozni, autózni, vagy olyan
elfoglaltságot keres, amikor úgy érezheti, ő uralkodik a tárgy felett. – Az
olimpia után csak a pihenésre és a kisfiamra fogok időt fordítani. Gergő most
megy iskolába, így semmiképp sem hagynám ki az első szülői értekezletet, és
biztos ott leszek vele az első tanítási napon is. Bizonyos értelemben ez még az
olimpiánál is fontosabb.
Kucsera Gábor, világ- és Európa-bajnok kajakozó
Egy álom beteljesülése. Gábor így
vélekedik az olimpiáról, amelyről 15 éve álmodozik. Igyekszik úgy felfogni,
hogy ez is csak egy verseny. Nem akarja, hogy magával ragadja a forgatag, a
leírhatatlan hangulat. Ebből a szempontból szerencsének tartja, hogy nem az
olimpiai faluban laknak majd. Bár társára, Kammerer Zoltánra mindenben
számíthat, azt egyedül kell feldolgoznia, hogy ez egy kivételes alkalom,
amilyenre legközelebb csak négy év múlva lesz lehetőség.
Forrás: elle.hu
